Kompenzációs hézagok felépítése: típusok, rendeltetés, szabványok, tűrések különböző kivitelekben

A tágulási hézag az épületszerkezet egyik fontos eleme. A tágulási hézagok kialakítása azon a helyen szükséges, ahol a szeizmikus és hőmérsékleti ingadozások, valamint a talajzsugorodás miatt torzulás várható.

A tágulási hézagok célja

Lényegében ez egy technológiai boncolgatás, amely a teljes szerkezetet külön egységekre osztja. Lehet függőleges és vízszintes is. Csökkenti a nyomást a szerkezet azon részein, ahol fennáll a torzulás veszélye.

És abban az esetben is, ha egy nagy hosszúságú, sok elemet tartalmazó sokemeletes épület építése folyamatban van, kerítésnyílások, vasbeton és fém hidak a járművek és a gyalogosok akadálytalan áthaladásához. A zsugorkötések beépítését monolitikus építésben használják. A kötési folyamat során a beton egyenetlenül zsugorodik, ami belső feszültséget okoz, és repedések megjelenéséhez vezet.

A tágulási hézag segítségével az építtetők mesterségesen teremtenek feltételeket, meghatározva azt a helyet, ahol a beton megrepedhet, indokolatlan következmények nélkül. Töltőanyagként a következő anyagokat használják:

• fémprofilok;
• habosított polietilén szalagok;
• tömítő rugalmas szalagok;
• szilikon tömítőanyagok;
• lágyított polivinil-klorid zsinór;
• vízállás.

A tágulási hézagok építésénél a fő feladat a biztonság biztosítása a különösen összetett objektumok építése során. A hornyok helyét a tervezési szakaszban határozzák meg. Szükség esetén típusaikat kombinálják, ami lehetővé teszi a szerkezet védelmét számos deformációhoz vezető októl.

Dilatációs hézagok szabványai és tűrései

Tekintettel arra, hogy egyes épületekben előre láthatóan repedések jelentek meg, a tervezők zökkenőmentesen elkezdték bevonni ezeket projektjeikbe. Minden számítást az SNiP-nek megfelelően, a szabályozási dokumentumokkal összhangban végeznek. A következő javasolt beállítások alkalmazhatók.

Optimalizált tűrések a varrattávolsághoz.

Egyéb helyzetekben a következő források vezérelnek bennünket:

• SNiP 2.03.04-84, 1.17. bekezdés;
• SP 27.13330.2011 p. 6.27;
• SP 52−110−2009;
• kézikönyv az SNiP 2.03.01 84. 1.19 (1.22) pontjához;
• kiegészítés az SNiP 2.08.01-85-höz;
• „Lakóépületek tervezése” (3. kiadás), 1.16. és 1.18.

Az illeszkedő felületek elhelyezkedése szerint a varratok vízszintes/függőleges, hosszanti/keresztirányú, felső/alsó. Forma: lapos/domború. Hossz szerint - folyamatos/szakaszos.

A deformációs vágások helyének meghatározása az épület architektúrájától és a vasbeton alap típusától függ. Tehát a függőleges felületeken a varratok felülről lefelé készülnek, vízszintes felületeken egy háló van felszerelve, amely a síkot téglalapokra vagy négyzetekre osztja.

Az üledékes varratok függőlegesek. Beépítésük az épület teljes magasságában történik. A szabad ülepedés biztosítása érdekében a horonyszélességnek legalább 20 mm-nek kell lennie.

A zsugorodási hornyok elrendezése az esztrich szélességén alapul. Tehát a járda több mint 3,6 méter széles, és a közepén egy hosszanti horony van. És beton nyílt terület építésénél a varratok közötti távolság legfeljebb három méter.

Különös figyelmet fordítanak a deformációs hornyok kialakítására. Ellenkező esetben a legkiszámíthatatlanabb helyeken repedések jelenhetnek meg, ami végső soron vészhelyzettel fenyeget.

Dilatációs hézagok építése betonban

A betonmodulok repedéseinek eltömődése kötelező eljárás. Ez megakadályozza a változásokat: duzzanatot, repedést. Minimálisra csökkenti a feszültséget a várható deformáció helyén, csökkenti a terhelést. Általában a folyamat az első napokban alakul ki, amikor a beton felülete kiszárad, és különböző tényezők hatására torzulhat.

A tágulási hézagok kialakítása lehetővé teszi az egyes töredékek természetes összehúzódását és kitágulását. A varrás különösen szükséges az esztrichben, ahol például egy „meleg padlóhoz” van felszerelve. A hőmérséklet változása miatt a beton könnyen deformálódik. A vágások lerakásához a következő anyagokat használják:

1. Kétoldalas fémprofilt helyeznek el a varratokba nagy ipari létesítmények építése során, ahol a terület gyakran nagy terhelésnek van kitéve. A profilozott elemek összetett alakúak. Gumi vagy műanyag betétekkel vannak felszerelve. A betonkeverék kiöntése előtt telepítik őket.
2. Habosított polimer tömítőcsíkokat, valamint rugalmas szalagokat gyakran használnak kis területeken a tágulási hézagok tömítésére.
3. Az univerzális profilozott szalagok nagy sűrűségű polimerekből és átalakított gumiból készülnek. Ezek az anyagok könnyen felszerelhetők, és alkalmasak a padlón lévő hézagok kitöltésére.
4. A megnövekedett terhelésnek nem kitett kis területek illesztéseit szilikon tömítőanyaggal tömítik. Főleg, ha a fűrészelt vágást nem teljesen megkeményedett betonon végzik.

Az alapba deformáló horony beépítése addig végezhető, amíg a beton teljesen megkeményedik. A zsugorodás megkezdése előtt keletkezik, és a nedvesség elpárolog, de legkésőbb hat nappal a kiöntés után. A betonban bekövetkező szerkezeti változások kezdetekor a varrat kialakítása kötelező. A vágás mélysége a padló vastagságának 1/3-1/4-e.

Dilatációs hézagok monolit födémben

A vízszintes födémeket lakó-, köz- és ipari épületek építésénél használják. Az épületet szintekre tagolja, a pincét és a tetőteret is lehatárolja a lakóterülettől. Ezek teherhordó elemek, érzékelik és továbbítják a terhelést. Vannak előregyártott, monolit és előregyártott-monolit. Leggyakrabban nem szabványos formájú fesztávok lefedésére használják olyan helyeken, ahol az emelőberendezések hozzáférhetősége korlátozott, és főleg a munkások munkaereje van igénybe véve.

A monolit függőleges blokkok kialakításának sajátossága a keret megerősítése és a kompozíció betonszivattyúkkal történő nagy sebességű öntése. A talaj ülepedésével vagy a hőmérséklet változásával járó repedések elkerülése érdekében a monolit szerkezeteket külön modulokra osztják hossz- és keresztirányú tágulási hézagokkal. Helyüket és típusukat a rajztérképeken fel kell tüntetni.

A monolit födém hornyait az illesztés után tömítjük. Távolítsa el 150 mm mélységig a kemény tömítőanyagot, a hámlásos és morzsolódó területeket. A tömítőanyag felhordása előtt a hornyokat megtisztítják, a port kifújják, és jól megnedvesítik. A belső összetétel felépítése 30 mm mélységű szigeteléssel történik. Ebben az esetben olyan anyagokat használnak, mint a Streamplug tömítőanyag vagy az Aquastop Injecto rendszer. A födém tetejétől számítva 45-50 mm vastag külső tömítés „Remstrim-T” száraz javítóanyagból készül.

Az alaplap tágulási hézaga

Az alapozás az épület teljes területén lefektetett teherhordó szilárd szerkezet, amely egyszerre szolgálhat a földszinten vagy az első emeleten padlóként. Az ilyen lapok vasbetonból készülnek, szükségszerűen megerősítve teljes térfogatukat.

Ha az alap felülete tökéletesen sík és csiszolt, akkor ezzel önterülő padlót készíthet beépített fűtéssel. Ez csökkenti a befejező költségeket. A monolitikus alaplap a következő típusú lehet:

• szabályos;
• bordákkal;
• szilárd;
• merevítő bordákkal;
• csapat.

Födémalapot használnak egy épület építésének alapjaként, legfeljebb 2-3 emeleten. Képes egyenletesen elosztani a szerkezet terhelését. Bármilyen talajra építhető. Bár egy kis házban hagyományosan sekély szalagalapot kell felszerelni, instabil talajon pedig cölöp alapot.

Az alaplemezben egy varrat kialakítása az üledékes és termikus deformáció kompenzálására szolgál. Szerkezetileg a két illeszkedő elem közötti rés a következőkből áll:

• megfelelő méretű horony;
• vízszigetelés;
• töltőanyag.

A hézagok készítéséhez használt töltőanyag lehet antiszeptikusan impregnált fa, polisztirolhab vagy kátrányos kötél. A kis százalékos mozgású csatlakozásokat speciális tömítőanyaggal és vízszigetelő szalaggal borítják. A szélességük több mint 25%-át meghaladó mozgású varratoknál vízzárót is alkalmaznak, amely kétszintű védelmet hoz létre. A vízállás deformáló elemekkel van felszerelve: kerek, ovális, U alakú.

Kompenzációs hézag vasbeton szerkezetekben

Az utóbbi időben a vasbeton szerkezetek az építőiparban használt fő anyagok.

A vasbeton szerkezetek előnyei:

• idővel erejük növekszik;
• az anyag teljesítményi tulajdonságai lehetővé teszik különböző formájú elemek előállítását;
• a szerelvények nem korróziónak kitéve;
• anyag ellenáll a szeizmológiai folyamatoknak;
• magas tűzbiztonság.

A megerősítéshez üvegszálat, üvegszálból készült hálót, polimereket, huzalrudat és hegesztett hálót használnak cellákkal. A tűzállóság növelése érdekében töltőanyagokat adnak a kompozícióhoz: bazalt, tűzálló agyag, vermikulit. A varratokat speciális gitttel, tömítőanyagokkal és dübelekkel töltik ki. Méretüket tárgyonként külön-külön határozzák meg. 20-30 mm-es szélesség falban vagy mennyezetben könnyen kiegyenlíti a vasbeton torzulását.

Az anyag házépítéskor önállóan is elkészíthető. Ehhez zsaluzatot és vaserősítésű keretet készítenek. Ezután a betonkeveréket öntik. A deformációs vágás eszköze megvédi a szerkezetet a repedésektől a vasbeton keményedés szakaszában.

A varratok legyenek egyenesek, lekerekítés vagy elfordulás nélkül. Szélességük, típusuk és minőségük attól függ, hogy a horony hol helyezkedik el: falon, padlón vagy alapon. Ha tömör vasbeton szerkezetről van szó, a vágást az alap teljes magasságában kell elvégezni. Ipari méretű építkezésnél az épület határán a kötéseket különböző rendeltetésű helyiségekkel készítik el.

Mit tud az erőkivágásokról? Mondja el nekünk tapasztalatait a megjegyzésekben. Ossza meg a cikket a közösségi hálózatokon, vegye fel a könyvjelzők közé.